Az európai parlamenti választásokra 2019. május 23-26 között került sor.
Az EP-nek 28 tagállamból 751 választott képviselője van. Mandátumuk 5 évre szól. A képviselői helyeket a tagállamok népességének arányában állapítják meg. Választásra közel 500 millió ember jogosult.
Mivel az EP-ben nincs kormányoldal és ellenzék, a parlament csoportok a fontos szavazások előtt általában megegyezésre törekednek. A három legnagyobb frakció a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok.
A 2019-es EU parlamenti választások fő kérdése az volt, hogy a bevándorlás melletti vagy ellenes erők győznek, azaz mennyire fog az öreg kontinens az európaiaké maradni.
A májusi voksolásokon több országban a bevándorlást elutasító erők nyertek: Hazánkon kívül Olaszországban, Franciaországban, Lengyel- és Csehországban, de erősödött a hangjuk Spanyolországban, Németországban, sőt még Svédországban is.
Döntő többséget azonban egyik európai parlamenti pártcsalád sem tudott szerezni: előzetes becslések szerint a néppárt 179 főt, a szociáldemokraták 150 főt, a liberálisok 107 főt, míg a zöldek 70 főt tudhatnak soraikban.
Németországban Angela Merkel bevándorláspárti politikája megbukott – eddigi leggyengébb szereplését produkálta a CDU-CSU koalíció. A migráció ellenes AfD 4 mandátummal szerzett többet, mint legutóbb, míg a szélsőséges bevándorlás-támogató szociáldemokraták 11,5%-ot estek vissza.
Az Egyesült Királyságban Nigel Farage Brexit pártja nyerte a választásokat. A 73 EP képviselői helyből 29 lett az övék. Ők a radikálisabb jobboldali erőket képviselik
A liberálisok Renew Europe néven alakítanak frakciót, ahol a „progresszív, liberális, centralista és reformista” erőket kívánják tömöríteni. Ide csalogatták be Emmanuel Macron francia államfő a La République en Marche pártját is. A legfrissebb becslések szerint a frakciónak 107 tagja lesz, ebből 21 francia. Korábban a liberálisok 68 mandátummal bírtak.
Az Orbán Viktor vezette Fidesz az Európai Néppártból való felfüggesztés után az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini és a francia Le Pen nacionalista pártjával (22 mandátum) tervezte a közös európai jövőt, de ez úgy tűnik, zátonyra futott.
A Lengyelországot vezető Kaczynski Pis pártja is kizárta a néppárttól jobbra állókkal az együttműködést. Salvini jobboldali Liga pártja (29 képviselői helyet szerzett) pedig azt remélte, hogy egy ütős szövetséget tudnak kialakítani akár tíz pártból is, de ez az Oroszországhoz való hozzáállás miatt is elbukott.
Valószínűleg a legstabilabb a néppárti–szociáldemokrata összefogás lenne, a liberálisokkal esetleg a zöldekkel kiegészülve. Erre elég nyitottnak látszanak az érintettek, de úgy tűnik, ennek az ára az lehet, hogy ne Weber legyen a bizottsági elnök. (ugyanis Manfred Weber – német CSU- a Néppárt jelöltje a posztra a szokásjog alapján, de ezt a liberálisok erősen elutasítják) Az alkudozások, hatalmi harcok tovább folynak.
A Fidesznek nem maradhat más, csak a Néppárt. Ha visszafogadják…
MILHÍR Magazin
MILHÍR Magazin 6. szám 